Kapcsolók, nem csomagok: miért kapcsolható ki szinte minden

A KlipTrack azzal kezdődött, hogy egy vállalkozó túl sok mindent tudó programokra panaszkodott. Amit találtak, annak a felét nem használták, és a fölösleges menük eltakarták a lényeget. Ezért a rendszer egyik alapszabálya az lett, hogy ami nem kell, az ne is látszódjon.

Mi mindig benne van

Négy dolog alapból be van kapcsolva minden cégnél:

• helyszínek: hová járnak a kollégák, mekkora körzettel;
• szabadságok: ki mikor nincs munkában, egész vagy részleges napra;
• csapat: a kollégák és a telefonjaik;
• riportok: jelenlét, munkaidő és Excel-exportok.

Ennyi elég ahhoz, hogy a rendszer elvégezze a dolgát: este látszódjon, ki hol dolgozott és mennyit.

Amit külön kell bekapcsolni

A többi tizenkét modul alapból ki van kapcsolva, és cégenként egy-egy kapcsolóval kapcsolható be:

• szabadságkérelem a telefonról, és közös naptár;
• ügyfelek, munkalapok és költségek;
• napi beosztás: ki holnap melyik helyszínre megy, és a terv összevetése a valósággal;
• irodai tevékenységek: mit csinál valaki, amikor a térkép nem tudja megmondani (irodai munka, archiválás, otthoni nap);
• eszköznyilvántartás: melyik szerszám hol van, kinél, és hogyan kerül vissza;
• élő térkép falra, részletes irodai térkép, eszköznapló és egyszeri helyzetlekérés.

Ami ki van kapcsolva, az nem jelenik meg a menüben, és a kollégák telefonján sem. Nem szürke gomb, nem „frissíts a prémium csomagra” felirat. Egyszerűen nincs ott.

Miért nem csomagok?

A szoftverárazás megszokott formája a három csomag: alap, profi, vállalati. Ez a szállítónak kényelmes, de a vásárlót arra kényszeríti, hogy egy funkcióért megvegyen tíz másikat is. Egy karbantartó cégnek kellhet az eszköznyilvántartás, de a napi beosztás nem. Egy irodának, amelynek nincsenek terepi helyszínei, kellhetnek az irodai tevékenységek helyszínek nélkül is. Ezért ez a modul semmitől nem függ.

Néhány modulnak viszont van előfeltétele, és ezt a rendszer ki is mondja: az élő térkép helyszínek nélkül értelmetlen, ahogy a napi beosztás is.

Egy új modul senkinél nem kapcsol be magától

Amikor új modul készül, minden meglévő cégnél kikapcsolva érkezik. Az első ügyfél rendszere ezért pontosan úgy marad, ahogy volt, amíg valaki el nem dönti, hogy kell-e neki az új rész.

Egy példa arra, mennyire komolyan kell ezt venni. Amikor elkészült a szabadságkérelem a telefonról, kézenfekvő lett volna a meglévő szabadság-modulhoz csapni. Csakhogy akkor minden cégnél, ahol a szabadságok be vannak kapcsolva, egy csapásra megjelent volna egy új funkció a dolgozók telefonján, anélkül hogy bárki kérte volna. Ezért külön kapcsolót kapott.

Ugyanez a gondolat választja szét a két térképet. A falra tett élő térkép bárki szeme előtt van az irodában, ezért teljes nevek és órák nélkül mutatja, mi történik a helyszíneken. A részletes irodai térkép teljes nevekkel és órákkal dolgozik, és soha nem kerül falra. Ugyanaz az adat, két különböző közönség, ezért két külön modul.

Amit soha nem lehet kikapcsolni

Van egy rész, amihez a kapcsolók nem nyúlhatnak: maga a mérés és a telefonok kapcsolata a szerverrel. Ennek egyszerű oka van. Ha egy cég és a szolgáltató között egyszer vita lenne a számlázásról, az nem vezethet oda, hogy a telefonok leállnak, és elvész a jelenléti adat. Azt az adatot, amiről a vita valószínűleg szól. A számlázás állapota ezért a telefonokig el sem jut.

Amit tanultam abból, amit soha nem kértek

Egy funkció ára nem csak a fejlesztése. Ára az is, hogy ott van a menüben azoknak is, akiknek nem kell.

Az iroda soha nem kérte, hogy minden mindig látszódjon. Azt kérte, hogy a program úgy működjön, ahogy ők dolgoznak. A kapcsolók ezt teszik lehetővé: ugyanaz a rendszer egy kis karbantartó cégnek és egy mérnökirodának is a saját méretében jelenik meg.

A sorozat utolsó részében arról írok, hogyan készült mindez egy ember kezében, három hónap alatt, mesterséges intelligencia segítségével: Egy ember, egy termék, három hónap.