Egy mondatból egy termék: így készült a KlipTrack

Nem úgy indult, hogy szoftvert akartam eladni. Úgy indult, hogy egy beszélgetés közben hallottam egy vállalkozót panaszkodni.

Egy építőipari műszaki ellenőr irodát vezet. A kollégái egész nap úton vannak: egyik nap egy budapesti irodaház felújításán, másnap egy vidéki üzletépítésen, a hét egy-két napján bent az irodában. Azt mondta, nem talál olyan munkaidő-nyilvántartó programot, ami illene hozzájuk. Amit találtak, az vagy egy csomó mindent tudott, amire nekik soha nem volt szükségük, vagy épp a lényeget nem úgy csinálta, ahogy náluk a munka megy.

Vagy túl sok, vagy nem úgy. Ez a mondat lett a KlipTrack alapja.

Miért nem egy meglévő programot szabtunk testre?

Az első ötlet persze az volt, hogy keressünk egy jó alapot, és azt igazítsuk hozzájuk. Csakhogy az ő gondjuk épp az volt, hogy a nagy rendszerek mindenkinek szólnak, és ezért senkinek sem pontosan. Egy műszaki ellenőrnek nem kell műszakbeosztás-optimalizáló, raktárkezelés vagy tíz különböző jóváhagyási kör. Az kell, hogy estére látszódjon, ki hol dolgozott és mennyit, anélkül hogy bárkinek külön adminisztrálnia kellene.

Ezért a nulláról kezdtem, egy szűk céllal: rögzítsük automatikusan, ki mikor érkezett egy helyszínre és mikor távozott, a cég saját telefonjaival.

Az első döntések

Három dolog már az elején eldőlt, és mind a mai napig meghatározza a rendszert.

• Céges telefon, nem a dolgozó sajátja. Így tiszta a helyzet: a telefon munkaeszköz, a mérés munkaidőben történik, és a munkaidőn kívüli élethez semmi köze.
• Helyszínek, nem nyomvonalak. A cég felveszi a helyszíneit, a rendszer azt számolja, ki mennyi időt töltött ezeken. A munkáltató jelenlétet lát, nem azt, merre járt valaki útközben.
• Ne kelljen hozzá semmit csinálni. Nincs be- és kijelentkezés, nincs gombnyomás érkezéskor. A telefon a zsebben van, a munkaidő magától rögzül.

Három hónap, dátumokkal

Az első sor kód 2026. július 23-án készült. Augusztus elején már éles szerveren futott, augusztus közepén az iroda telefonjai is rajta voltak, augusztus 17-én pedig elindult a kliptrack.com, cégenként saját aldomainnel. Azóta az irodánál 148 helyszín és 19 telefon van a rendszerben.

Ez a tempó nem a kapkodásból jött, hanem abból, hogy minden réteget (a telefonos appot, a szervert és az irodai felületet) ugyanaz az ember fejleszti, aki a megrendelővel is beszél. Ha valami nem úgy működik, ahogy kellene, nincs ügyfélszolgálati jegy és nincs három hét várakozás. Van egy telefonhívás vagy egy e-mail, és gyakran még aznap egy javítás.

Az első hiba, és amit megtanított

Az első napok egyikén egy telefon törlése a hozzá tartozó adatokat is magával vitte. Ez technikailag „úgy működött, ahogy meg volt írva”, a gyakorlatban viszont elveszett az addig rögzített munka.

Ebből lett az egyik legfontosabb szabály: a rögzített múlt bizonyíték. Az a telefon vagy helyszín, amelynek már van története, nem törölhető, csak lezárható vagy inaktiválható. Egy kolléga, aki elment, vagy egy építkezés, ami befejeződött, a jövőből tűnik el, a múltból soha. A riportok a lezárt helyszíneket és az inaktív kollégákat is mutatják minden olyan időszakra, amikor volt adatuk.

Amit azóta kértek

A rendszer azóta nőtt, de mindig egy konkrét kérésből. A bérszámfejtéshez kellett egy munkaidő-nyilvántartás aláírási oszlopokkal és egy bérfeladási fájl. A kollégák egy része hetente pár napot bent tölt, ezért lettek irodai napok saját munkaidővel. Előfordul félnapos szabadság, egy-egy nap eltérő munkaidő, napi beosztás arról, ki melyik helyszínre megy. Legutóbb pedig a céges autók heti útkimutatását kezdtük összevetni a mért munkaidővel.

Ami viszont fontos: minden extra alapból ki van kapcsolva. A rendszer ma 16 modulból áll, és egy cég csak azt látja belőle, amit bekapcsol. Ha valakinek csak a jelenlét kell, csak a jelenlétet kapja.

Mit mondanék annak, aki hasonló helyzetben van?

Ha a csapatod nap mint nap más helyszínen dolgozik, és a munkaidő nyilvántartása ma kézi munkával, utólagos egyeztetéssel vagy vitával jár, akkor valószínűleg nem egy nagyobb programra van szükséged, hanem egy olyanra, ami pontosan azt csinálja, amit te. Ezt hallottam abban a beszélgetésben, és ezt próbálom azóta is megépíteni.

A következő részben arról írok, hogyan lehet úgy mérni a munkaidőt, hogy az ne megfigyelés legyen: Munkaidő-mérés, ami nem megfigyelés.